Felforrva

Senki sem tudja, pontosan mikor kezdődött az egész. Valamikor a 60-as évek végén, a 70-es évek közepén vagy a 80-as évek elején lehetett. Egy dologban viszont mindenki egyetért, nevezetesen, hogy miért indult el: az amerikai sör íze rettenetes volt, éppen mint a mindenhol megtalálható felvizezett világos söré. Az olyan sörfőzdék, mint a Coors és a Anheuser-Busch voltak a piac meghatározó szereplői az olcsón előállított egyensöreikkel. Az 1980-as évek közepére a független sörfőzdék száma valahol 44 és 89 között lehetett, amelyek egy 230 milliós népességet szolgáltak ki, akkoriban ez a szám Németországban 1600 volt. Ekkor jött a válaszcsapás egy olyan név mögé bújtatva, ami mára már minden sörivónak a nyelve hegyén van: kézműves sör.

A mozgalom kezdetét veszi

A sörfőzés garázsokban és néhány kezdő vállalkozás berkein belül élte reneszánszát. Azt ugyan senki sem tudja megmondani, hogy mikorra tehető a „mozgalom”, Fritz Maytag san franciscói székhelyű Anchor sörfőzdéje egy sor autentikus sört vásárolt fel 1965-ben.

Kaliforniát hamarosan elárasztották az első generációs kézműves sörök. Ez az áradat azonban valójában csak egy kis szivárgás volt. Hiszen a kézműves sör egy vészhelyzetre adott válasz volt – ez pedig sem akkor, sem pedig most nem állt fenn Németországban. Miért is van tehát akkora keletje a kézműves sörnek Németországban, a sör hazájában? Az egyik válasz az lehet, hogy a Németországban főzött sörök közül soknak ugyanolyan íze van. Ennek eredményeképp a fejenkénti fogyasztás 142 literről 105 literre esett 1990 és 2015 között. Németország mégis telis-tele van kis sörfőzdékkel.

Az átlagos német sör

Ha ellátogatunk egy ilyen főzdébe, akkor minden olyannal találkozhatunk, ami csak a kézműves sörről eszünkbe jut: fantasztikus italok hatalmas ízválasztékkal. A kézműves sörök iránti kereslet azonban a városokra korlátozódik – ennek pedig két oka van. Először is, a német városokban nagyon nehéz elkerülni az átlagos söröket, Köln Kölsch ale-jeitől Hamburg jellegtelen Hosten Pilsén át egészen a berlini Kindlig és Dortmund kifáradt DAB-jáig. Másodszor, a városlakók a természettől távol élnek, és számukra fontos szempont az eredetiség: a gazdák feleségeinek nem lehet biohúst és kenyérsütő tanfolyamokat eladni.

A kézműves sör hazájában, vagyis az USA-ban sincs ez másként, hiszen ott a trend azért indult el mert, hát ez volt a trendi. A 90-es években a termelői piacok megjelentek a városközpontokban, és az amerikai fogyasztók egyre-másra azt kérdezték, hogy az ottani élelmiszerek honnan érkeznek. Mindezek tetejében a kézműves sör elkezdett utat találni a köztudatban. A kézműves sörök rajongói hajlamosak elfelejteni, hogy a minőség nem a kreativitás egy formája. A kézműves sör egyszerűen egy olyan sör, aminél nagyobb hangsúlyt kapott a termék, mint az értékesítését szolgáló reklámkampány.

A sörfőzés voltaképpen nem agysebészet. A sörkészítés egy mesterség, amit meg kell tanulni. Ahogyan egy vállfáról leakasztott öltöny elsőre jól néz ki és nem hozza szégyenbe a viselőjét, viszont sosem fog olyan jól illeszkedni a tulajdonosához, mint egy rászabott ruha, úgy egy elhivatott sörfőző által készített sör mindig jobb ízű lesz az unalmas nagyüzemi söröknél.

A különbséget nem az jelenti, hogy a kézműves sörben valamilyen csodálatos hozzávaló van. A kézműves söröknek lehet akár kakaó vagy mangó íze is, de ezeket nem találjuk meg a főzetben: az ízt kiváló minőségű aromával rendelkező komló adja, ami a sörnek a főzési folyamat során fokozatosan adja meg az ízt. Nem fogunk soha olyan sörfőzőmestert nyakon csípni, aki a cefréjébe mangóhéjat hajigál: a sör az ízeket a szűrési vagy „finomítási” folyamat során nyeri el. A hozzáadott folyadék mennyisége megváltoztatja a malátacukor és a lebomlott keményítő koncentrációját, ami pedig hatással van a sörcefrére is.

Mindegyikük finom és hozzájárul a változatossághoz. De valóban szükségünk van „sör sommelier”-ekre? Drága helyek fából készült polcokkal? Ha úgy tudunk egy sört boncolgatni, mint a bort egy borszakértő, akkor arra büszkék lehetünk? Vagy nem az lenne a legfontosabb, hogy az aki a sört issza, élvezze az italt? Más szóval: nincs szükségünk tetovált hipszterekre, hogy megmondják milyen a jó íz ahelyett, hogy a termék eladhatóságával foglalkoznánk. A kézműves sör egyszerűen kitágítja az elérhető ízek skáláját. A kézműves sör viszont semmiképp sem a „sör” nevű ital megmentője.